Aszenat már megint

Kinyitom az ajtót

 Nekidurálom magam, és leírok szépen sorban mindent. Hogy mik történtek velem.Milyen hatalmas dolgok, amiket még senkinek nem mondtam el. Mégis ki kell kiabálnom magamból, hogy más is tudjon róluk, minél többen. Csak most jött el az ideje, hogy kinyissam az ajtót, és kiengedjem a fontos pillanatokat és perceket. Hogy szétvigye a szél őket, mint a magokat, hogy virágokká váljanak.Ki fognak nyílni a szívekben és felkavarnak maguk körül mindent mint a szélvihar.

Hidd el, így lesz.

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!