Még mindig az őszt szeretem a legjobban. A legtöbb érzés, illat, szín ekkor ér el hozzám. Az újrakezdés lehetőségét érzem ilyenkor, és erőt is a továbblépéshez.
Na meg furcsa nyugalmat. Pedig a legrosszabb dolgok is ősszel történtek velem. Mégsem rémít el. Csak élvezem és belevetem magam. Újra van levegőm. Kiáltani szeretnék, jó hangosan. De persze elég merszem nincs hozzá. Csak megyek tovább, és bízok Benne, hogy jó dolgok várnak rám.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: